Vincze Gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 15 találat | 0 - 15
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Orvosi s Gygyszerszeti Intzet (Marosvsrhely)

1953.

a román hatóságok nem hosszabbítják meg a szerződését a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet magyar állampolgárságú, szerződéses oktatóinak: dr. Obál Ferencnek, a kórélettan professzorának, dr. Putnoky Gyulának, a mikrobiológia professzorának és dr. Győri Györgynek. Ezután már csupán egy magyar állampolgársággal rendelkező szerződéses professzor marad Erdélyben (a kezdeti 33-34-ből): dr. Miskolczy Dezső idegsebész, Marosvásárhelyen. - 1964 nyara

1949.

Kiadják a - nyilvánosságra nem hozott - 86.311/49. sz. igazságügyi miniszteri rendeletet. Ebben minden társadalmi szervezetet feloszlatnak. Ekkor szűnik meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület, Petőfi Közművelődési Egyesület (volt EMKE), az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, és a román közművelődési egyesület, az ASTRA is.

1949.

visszatér Magyarországra a Bolyai Tudományegyetemről László Gyula, Módi Mihály, Tettamanti Béla, Incze Miklós, Vargha László, Borbély Sámuel, Láng István, Krompecher István, és Mosonyi István. (Az utolsó magyar állampolgár tanár, Entz Géza a kolozsvári egyetemről 1950 nyarán megy vissza Magyarországra. Ezután már csak Marosvásárhelyen, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetnél marad 4 magyar állampolgárságú egyetemi tanár.)

1948. november 29.

Megnyitja első tanévét a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet. (Az OGYI 1948-ig a Bolyai Tudományegyetem egyik kara, melyet a tanügyi reformkor leválasztottak az anyaintézményről.) - 1945. június 12.

1948. október 26.

Megjelenik a felsőoktatás átszervezéséről döntő 263.327. sz. közoktatásügyi miniszteri rendelet. A jogszabály az addigi orvosi karokból létrehozza az önálló orvostudományi egyetemeket, amelyek doktori címeket is adhatnak. (Ezt csak három év tanulással és tudományos munkával lehet megadni.) A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet azonban a doktori adási jogot nem kapja meg. A törvény megszünteti Marosvásárhelyen a szervezés alatt álló gyógyszerészeti kart. (A magyar nyelvű gyógyszerészképzést végül 1949-ben mégis engedélyezik.)- A közoktatásügyi miniszter 263.327. sz. határozata a Bolyai Tudományegyetemen felállítja a matematika és fizikai; a természettudományi; kémiai; történelem és földrajzi; filozófiai; pedagógia és pszichológiai; filológiai; közgazdasági, jogi és közigazgatási tanszékeket. Marosvásárhelyen általános orvosi; gyermekgyógyászati; közegészségügyi; fogorvosi; gyógyszerészeti.- A közoktatásügyi miniszter 249. sz. rendelete elrendeli az önálló Román és Magyar Művészeti Intézet (Institutul de Arta cu limba de predare maghiare din Cluj) felállítását. A Magyar Művészeti Intézet 3 fakultással indul: zenei (a dékán: Márkos Albert), képzőművészeti (román tagozata is van, a dékán: Aurel Ciupe), színművészeti (a dékán: Poór Lili). (A koreográfiai kar a román intézetnél van, magyar tagozattal.) Az intézet rektora Kovács Zoltán képzőművész. - 1949. február 6.-A Közoktatásügyi Minisztérium 263.318 sz. rendelete alapján elrendelik az Agrártudományi Intézet (Institutul Agronomic) Növénytermesztési fakultása magyar tagozatának létesítését Kolozsváron. A képzés 4 éves. (1951 őszétől 5 évre emelik az oktatás időtartamát.) - 1948. november 15.

1975. május 30.

Az Államtanács elfogadja az 54. sz. törvényrendeletet, amely szabályozza a végzős egyetemi hallgatók munkába állását. A jogszabály szerint a "kihelyezés" központilag szabályzott és kötelező. A kihelyezett diplomás szakmánként eltérő mennyiségű időt (legtöbbször 3 évet) köteles letölteni a kijelölt munkahelyen. A törvény előírásai erőteljesen sújtják a magyar kisebbséget, ugyanis ettől kezdve szisztematikusan színromán vidékre helyezik a végzős egyetemisták többségét. Azok, akik nem hajlandóak elfoglalni a kijelölt munkahelyet, kötelesek megtéríteni az oktatás költségeit és a tanügyben sem kaphatnak többé állást. Akik letöltik a három évet és sikeresen leteszik a véglegesítő vizsgájukat, csak magas összeköttetéssel, komoly anyagi áldozattal ("csúszópénzzel") tudják elintézni, hogy valamelyik magyarok által (is) lakott területen kapjanak állást. (1978 és 1989 között a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet magyar végzőseinek 40%-át a Kárpátokon túli megyékbe, 20%-át pedig román többségű erdélyi megyékbe helyezik.)

1962. szeptember

az 1962/63-as tanévvel kötelező lesz az addig kizárólag magyar tannyelvű Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézetben a gyakorlati oktatás román nyelven történő leadása. Ugyanekkor bevezetik a román nyelvű kórlapírást is.

1960 ősze

1960 őszén ismét visszaállítják visszaállítják a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézetben az 1951-ben megszüntetett fogorvosi képzést.

1960. május 15. - június. - 15.

A müncheni Nemzetőrben három részben megjelenik - Erdélyből Nyugatra szökött magyarok beszámolói alapján összeállított - "A mai Erdély" c. cikksorozat. Ebben megemlékeznek azt 1956 utáni tömeges letartóztatásokról, az RMP Központi Vezetősége mellett létrehozott, "az együttélő nemzetiségek problémájával foglalkozó bizottság" megszüntetéséről. Hírek szerint "mindenki tudja, hogy néhány hónap múlva a kolozsvári Bolyai sorsára kerül" a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet is, a Magyar Autonóm Tartományt pedig Kolozsvár Tartományhoz akarják csatolni, az egyetemek elrománosításának, a magyarokkal szembeni numerus clausus-politikának az élharcosa Leonte Rautu, az RMP Központi Vezetőségének egyik legbefolyásosabb embere.

1960. január

Palkó Gábor tanító kezdeményezésére Koltón megnyílik a Petőfi Múzeum.

1959. március 2. - 3.

Kolozsvárott tovább folynak az "egyesítési gyűlések".Hétfőn az Egyetemiek Házában a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, valamint a Gh. Dima Zeneművészeti Intézet hallgatói, a Magyar Színházban pedig a Babeş és Bolyai egyetemek matematika-fizika és természettudományi karainak hallgatói gyűlnek össze, másnap pedig a Mezőgazdasági Főiskola diákjai gyűléseznek. Minden esetben "forrón üdvözlik" az egyesítést és "hűségtáviratokat" küldenek a bukaresti pártvezetésnek.

1956. november 4.

A kolozsvári magyar pártlapnak vasárnapi különkiadása jelenik meg, melyet teljes terjedelmében a magyarországi "ellenforradalom" leverésének, valamint az ezzel kapcsolatos helyi eseményeknek szentelnek. Az Igazság többek között beszámol a délelőtti órákban a Bolyai egyetem aulájában tartott nagygyűlésről, amelyen az egyetem tanárai és dolgozói "ragaszkodásukat fejezik ki a Román Népköztársaság demokratikus és szocialista vívmányai iránt. Ezek az eredmények népünk közös harcának gyümölcsei,éppen ezért megvédésük és továbbfejlesztésük legfőbb biztosítéka a román, magyar és más nemzetiségű dolgozók egysége és testvérisége... a párt vezetésével." A gyűlés után a résztvevők táviratot küldenek a pártvezetésnek. Közli továbbá a lap, hogy miután Kolozsvár lakossága a rádióból értesült a legújabb magyarországi fejleményekről, "az összegyűlt dolgozók" röpgyűlést tartottak a Herbák János Bőrgyárban (ahol a munkások nagy része magyar) és a Carbochim üzemben. Az első helyszínen Tompa István, a tartomány pártbizottságának titkára, a másikon pedig Barátosi Jenő, a városi pártbizottság bürójának tagja beszél a dolgozókhoz. - A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet Tudományos Tanácsa a "magyarországi eseményekkel kapcsolatban" ülést tart és nyilatkozatot ad ki, amelyben elítélik a magyarországi "ellenforradalmat". A nyilatkozatot aláírja az intézet vezetősége és tanári karának nagy része, többek között Andrásofszky Tibor, az intézet igazgatója (rektora), Csőgör Lajos, a fogászati klinika vezetője, Dóczy Pál, az 1. sz. belklinika vezetője, Puskás György tanulmányi igazgató, Miskolczy Dezső akadémikus, az ideg-elmegyógyászati klinika vezetője.

1978. január

Takács Lajos, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa alelnöke beadványt állít össze az RKP országos konferenciájára. Ebben részletes statisztikai adatokra támaszkodva bebizonyítja, hogy a hatvanas-hetvenes években miként sorvasztották el a magyar nyelvű oktatást, milyen súlyos sérelmek keletkeztek a nemzetiségi művelődés területén, milyen nemzetiségi-jogi problémák léteznek. Végül 18 pontos javaslatot fogalmaz meg. Többek közt javasolja a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa átalakítását (valódi kisebbségi tömeg-szervezetté alakítását), dolgozzanak ki egy új nemzetiségi statútumot, szervezzék át (tagozatosítsák) a kolozsvári Agronómiát, a Konzervatóriumot, a Politechnikát és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetet úgy, hogy a magyar szekcióknak külön beiskolázási kerete is legyen, azokon a területeken, ahol a kisebbségek aránya eléri a 15%-ot, az államigazgatásban vezessék be a kisebbségek nyelvét is, legyenek többnyelvű feliratok. A memoranduma hónapokon belül kijut nyugatra, már áprilisban ismerteti a The times, a The Guardian és a Financial Times. 1979-ben megjelenik a Witnesses to Cultural Genocide. First-Hand Reports on Romanias Minority Policies Today című kötetben, melyet New Yorkban az American Transylvanian Federation Inc. és a Committee for Human Rights in Rumania kiadásában, Schöpflin György előszavával.

1986 nyara

1986 nyarán a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben megszűnik a magyar nyelvű gyógyszerész képzés.

1986 folyamán

1986 folyamán a román statisztikák szerint összesen 1184-en telepedtek át Magyarországra, míg a magyar statisztikák 9.445 Romániai migránst tartanak nyilván. A különbözetet bizonnyal az illegálisan (a "zöld határon át") érkezett személyek, és azok adják, akik érvényes útlevéllel érkeztek az országba, de megtagadták a visszatérést Romániába.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék